Rizs

  A rizs a perjefélék családjába tartozik. A világ számos országában a mindennapi étrend része. Nem véletlenül, hiszen az egyes népek hagyományai mellett sok szakemberek is úgy véli, hogy a rendszeres rizsfogyasztás hosszú és egészséges életet eredményezhet.    

 A rizst már az újkőkor óta ismerték, de szélesebb körben csak a déli hódításokkal terjedt el. A Zhou-korban már általános, fő gabonafélének számított Kína déli vidékein. Avilág egyik legfontosabb élelmiszernövénye, és számos országban termesztik. 2021-ben a rizst több mint 110 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 788 millió tonnát.

Szakemberek szerint a rizsnek a mindennapi étrend részévé kell válnia, mert sok benne a kálium, a magnézium, a vas, és gazdag rostokban is. A klinikai tesztek során abból a szempontból is előnyös tulajdonságokat mutatott, hogy nagyobb telítettségérzést keltett, amely által a diétázásban is segítséget nyújthat. A fehér, hántolt rizs vasat és közel húsz vitamint, ásványi anyagokat és cinket tartalmaz. A barna rizsben ezenkívül a fehérnél nagyobb mennyiségben található rost, magnézium és foszfor. 

 Persze az sem mindegy, milyen típusú rizsről van szó, hiszen több mint kétszázfajta rizs létezik világszerte. Az indiai középosztály által leginkább kedvelt fajták, a swarna és a mahsuri a vércukorszintet csak lassan emelik, így ezek nem annyira veszélyesek a szakemberek szerint. A Nemzetközi Rizskutató Intézet szerint a diabétesz kialakulása szempontjából legkevésbé veszélyes rizsfajtát Kínában termesztik, és ez a Shen Huang Zhin 2. A legnegatívabb értéket pedig egy laoszi fajta érte el.

A rizs teljes értékű táplálék, komplex szénhidráttal látja el a szervezetet. Vigyázni kell azonban, mert a hántolt rizsnek magas a glikémiás indexe, ezért nem ajánlott cukorbetegek és túlsúllyal küzdők számára. Az egyik legkönnyebben emészthető és hasznosuló növényi fehérje, gazdag aminosavakban. A rizs a világ lakosságának több mint a felét táplálja rendszeresen. Két alapvető fajtája az afrikai és az ázsiai, ezeken belül pedig a hosszú és a rövid szemű. A rövid szemű rizs a japán és thai konyhára jellemző, míg a hosszú szemű rizs inkább Indiában honos.

A legegészségesebb rizsfajták a következők:

• Barna rizs: Magas szelén, rost, mangán, magnézium, vas, B1-, B3-, és B6-vitamin tartalma van, de megtalálhatók benne az E-, és a K-vitaminok, esszenciális aminosavak és nyomelemek is. Rosttartalma által segíti a méregtelenítést, az emésztést, és fogyasztásával megelőzhető az epekő. Csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
• Basmati rizs: Az indiai ételek alapvető összetevője, amelyet a Himalája lábainál termesztenek. Hosszúszemű, illatos rizs, a neve szerint is ez az „illatok gyöngye”.
• Jázmin rizs: Az illatos rizsként is nevezett jázmin rizs Thaiföldről származik. Finom, aromás rizsfajta, ázsiai ételeknél szinte elengedhetetlen.
• Fekete rizs: Az Indonéziából származó rizs íze a mogyoróéra emlékeztet, ezért érdemes más rizzsel elkeverni.
• Vörös rizs: Rövid szemű, diós ízű rizs, amelynek a színe főzéskor vöröses lesz. Barna rizzsel keverve még finomabb.
• Amerikai hosszú szemű rizs: A legnépszerűbb rizs az Egyesült Államokban. Nincs jellegzetes, erős íze és illata, így bármilyen étel mellé kiváló köret.